Hondáék RS125R-je egy igazi gyöngyszem a cég versenytörténelmében, és emellett a specifikációi is magukért beszélnek.
Ugyanis a 700 Világbajnokságból, amit a Honda nyert, az RS125R-nek köszönheti 131 győzelmét. Igen, mindez egyetlen egy mocinak hála. Anélkül, hogy nem említenénk meg a Honda versenytörténelmében az RS125R-t, úgy az egész témáról nem is igazán szabad beszélni.
Mi tette azzá ezt a motort, ami? Egyrészt a lentebb említésre kerülő ügyes kivitelezés, másrészt pedig az erő, ami áradt belőle. Az egyhengeres masina 44 lóerő leadására volt képes, maximális fordulata 13.750-nél érkezett, a maximális forgatónyomatéka pedig 24.5 Nm volt. Ez azonban mind nem lett volna elég, ha nem dukál hozzá a pillekönnyű mivolta, hiszen a motor száraztömege csupán 71.5 kg volt.
Legkiemelkedőbb tulajdonsága ennek a bámulatos kétüteműnek a valamennyivel magasabbra felszerelt motor, mellyel megnövelték a súlypontját, így az RS125R-el könnyedebben lehetett a kanyarokat vadászni, s nem elhanyagolható karcsú és hosszú formája. A számtalan jóságnak köszönhetően, amivel a Honda megalkotta ezt a kétüteműt, indult útjára a versenyéletben, 1987-ben, a 125 köbcentis kategóriában. A szerencsés versenyző Ezio Gianola volt a moci nyergében, azonban az első szezont mindössze a hatodik helyezettel zárta. 1998-ban viszont már, a második próbálkozás alkalmával második helyezett lett, miután megnyerte Nyugat-Németországban és Nagy Britanniában a Grand Pixet. Érdekességként hozzátenném, ez volt a Honda első nyertes versenye ebben a kategóriában azóta, hogy 1966-ban négyütemű géppel elvitték a diadalt.
Hogy az érdemek eme vas mellé legyenek sorakoztatva, már-már szinte katonásan, 1989-ben a szezonnyitó Japán Grand Pixen a top tíz versenyző az RS125R nyergében szállt versenybe. És ezt még további versenyek követték, további győzelmek, s az emberek szinte úgy vélték, hogy a Honda versenyparipája nélkül igazából nincs is győzelem a 125 köbcentis szegmensben.
Az RS125R felemelkedését – avagy nevének dicsőségben öregbítését – nagyban elősegítette, hogy a japán versenyzők is feltűntek a moci nyergében, és így, 1995-ben és 1996-ban Haruchika Aoki lett az első japán származású RS pilóta, akiből bajnok lett.
Hőskora leáldozott, a fejlesztések gyakorlatilag már 2004-ben befejeződtek, a tartozékok fejlesztésével pedig ezt követő évben csukták be végleg versenyistállója kapuját. Nyergében hat világbajnokkal, kik címüket ennek a gépnek köszönhették.
Motorbarát 