Mind tudjuk, hogy az elektromos járművek a zéró káros anyag kibocsájtás üzenetét hordozzák, amely jövőbe mutató. Ezt senki nem vitathatja el tőlük. Vagy csak ez az, amit “sulykolnak”? A benzines és dízel autókat és teherautókat kiakarják tolni a piacról 2040-re, de ha ekkora ütemben halad az elektromos piac fejlődése, ez a dátum akár már 2035 is lehet.
Bár az elektromos gépjárművek közvetlen úton nem szennyezik a környezetet, miközben megyünk velük, hiszen nem bocsájt ki káros anyagot a nemlétező kipufogójukon keresztül, de ez a kibocsájtási ciklusnak csak egy aprócska egysége. Ezeknek a rendszereknek a legyártása teszi ki a nagyobb részét, mely az egész „elektromos járművek környezetbarátok” állítást sötétebbé teszi valamelyest. Elmondható, hogy a környezetszennyezési része nem szűnt meg, csupán más helyre került át. Például, a nukleáris és hidroelektrikus Svédország káros anyag kibocsájtása 9g/km CO2, addig Lettország esetében, ahol az elektromosság forrása javarészt szén, 234g/km.
Motorkerékpárokat jellemző adatokat nehéz egy csokorba gyűjteni, annál több infó van az elektromos autókról. Összességében elmondható, nem akkora előnye van ezeknek a gépeknek, mint azt gondolnánk.
2018-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség összeállított egy jelentést az elektromos járművekről az életciklusokból és a gazdaságossági perspektíváiból, amely betekintést enged nyújtani a problémákba. Legfontosabb, ez a jelentés magába foglalja, hogy az elektromos járművek aksijának legyártása 1,3-szor, vagy akár kétszer több üvegházházhatású gázért felel a legyártás során, mint egy egyenértékű benzines motor. A jelentés szerint ez annak tudható be, hogy az elektromos gépekhez szükséges nyersanyagok kinyerése egy sokkal több energiát felemésztő folyamat, mint ahogyan az akkumulátorok elkészítése is.
Továbbá a jelentés elmondja: csupán az aksik legyártása 40%-át teszik ki az üvegház gázok keletkezésének a gyártási folyamat idején. Ez a szám motorok esetében még magasabb lehet, mivel kevesebb nyersanyag kell egy motorhoz, ezáltal az akkumulátor még jelentősebb, még fontosabb darabja a nagy egésznek.
Az EKÜ jelentésére alapozva elmondható, hogy nagyjából 16% és 26%-át teszik ki az akkumulátorok az autók teljes tömegének. Ez a szám motoroknál akár a duplája is lehet, elég csak megnézni a Harley-Davidson LiveWire-t. A komplett motor 249 kg, ebből pedig csak az akkumulátor 113 kg-os. Ez pedig 45%-a magának a motornak.
Egy kutatás, amit a Nature Sustainability-ben publikáltak, úgy találja, hogy egy nagyobb elektromos autó átlagosan 44.000 km megtétele után fog kevesebb károsanyagot kibocsájtani, mint egyenértékű benzines társa. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy legalább ennyi kilométert kell belerakni egy ilyen járműbe, hogy a legyártása elkezdjen megtérülni környezetvédelmi szempontból.
Összességébe nézve – és ez a saját szubjektív véleményem – az elektromos járművek piaca a környezetbarát marketinggel túloz, és sokkal inkább állnak üzleti érdekek az elektromos gépek gyártása mögött, mintsem valójában környezetvédelmi szempontok. Igaz, ahogyan a cikk végén leírom, elkezd egy idő után a mérleg az elektromos járművek felé billenni, de ezekről egy marketingszövegben nem lehet hallani. Nyilván akkor csorbulna a jelmondat.
Az elektromos gépek – legyen az motor, autó, akármi – vásárlói biztosan nem azért fognak beruházni egy járgányra, mert „védem a Földet”, hanem azért, mert a benzines társaknál erősebbek. Ha egyszer a benzines gépek eltűnnek a Föld felszínéről – ami szerintem 100%-ban még akkor sem fog bekövetkezni, ha ősz hajjal és szakállal fogom róni az utakat a gépállatom nyergében, szarva a világra – az pont azért lesz, mert a régi technológiát váltja egy új, ami a trendi lesz…
Mindenesetre egy érdekes (vita)téma, úgyhogy a vállalkozó szelleműek nyugodtan írják meg gondolatikat, érzéseiket, véleményüket ezzel kapcsolatban. Baromi kíváncsi vagyok, hogy miként látjátok Ti a jövőt!
Motorbarát 