A Harley-Davidson mellett az Indiant gondoljuk a másik nagynak az amerikai motorgyártók között a maguk V-s motorjaikkal. Talán sokan nem is gondolnánk, hogy az indiannak egyszer bezony volt sornégyes paripája!

Miután az Excelsior-Henderson Motorcycles (eredetileg bicikli alkatrészeket készítettek, 1905-ben dobták piacra első motorjukat) eladásra került, William Henderson a maga ura lett, és megalapította az Ace Motor Corporationt, majd megtervezett egy nagyon hasonló négyhengeres paripát, mint amilyet korábban eladott vállalata készített. Az eredmény pedig a kor egyik leggyorsabb motorkerékpárja lett. Ervin “Ágyúgolyó” Baker egy országot átszelő sebességrekordot állított fel 1922-ben. Hát igen, nem mai darab már ez a motor. Sajnos William egy évvel később elhunyt, a céget pedig már csak a reménytelen küszködés jellemezte. Így történt, hogy eladásra került, s nem más vásárolta fel a vállalatot, mint az Indian, 1926-ban. Az Indian Ace lett az a motor, amit még Henderson tervezett, viszont újból kiadták, immáron a felvásárló cég neve alatt.

Ez pedig mindennek a kezdetét jelentette. További négyhengeres erőműveken kezdett el dolgozni a cég, s Henderson egyik korábbi tervezőjét, Arthur Lemont kérték fel az Indian motorok dizájnolására. A formaterv túlnőtte az eredeti modellt, így alakult, hogy elhagyták az “Ace” nevet, s Indian Four névre keresztelték át. Az innovációk egyike volt az 1936-ban bemutatott Indiánon, hogy a kipufogószelep került felülre, a szívószelep alulra, ami az F head hengerfejek sajátos jellemzője volt. Furcsán hangzik, nem igaz? Az innovációt nem minden motornál lehet kivitelezni, mármint az Indian Four modellen kívül, akár más gyártóknál, de bizonyos esetekben működőképes, akárcsak itt. Érdekesség, hogy akadnak olyan motorok is, amiknél a blokk van felül, a hengerek pedig alattuk.

A kipufogó magasabban van, mint a műfajtársaknál lenni szokott, picit talán scrambleres beütése is van, viszont a nem éppen szokványos motorelhelyezési megoldás miatt szükséges volt így pozicionálni a kipöfögőket. Ami bár elég babán néz ki, sült csirkecomb lehet a lábunkból, esetleg még mellé rendel két tojás is sült virslivel a feláradó hő miatt.
Hozzá kell tenni, ez a fordított blokkos megoldás egy baromi ritka évjárat lett, 1938-tól az Indian visszanyúlt a gyökerekhez és megmaradtak a hagyományos építésnél, ezáltal ez a fajta típus egy igazi ritkaságnak számított már akkor is. Az Indian a II. Világháború alatt is folytatta az Indian Four gyártását, katonai célokra is egyúttal, de miután véget ért a háború, többet a név már nem tért vissza.
Az olyan mesterembereknek hála, mint amilyen Peter Bollenbach, a múltkor gyönyörei olyan formát képesek ölteni, amilyenben fiatalkorukban pompáztak, mint például a képeken is látható 1936-os Indian Four, ami a ritka fordított blokkos megoldásnak egyik szobra. Peter, aki nem mellesleg sok más Indian motorkerékpárt is restaurált, gyönyörű munkát végzett. Igazi művészet, amelyet sok szaki képes művelni ilyen alkalmakkor. A paripa pedig gazdát cserél hamarosan, ugyanis 2021 áprilisában a Mecumon bocsájtják aukcióra.
Itt pedig egy érdekesség a végére a fentebb már említett “upside-down” rendszerről. Mármint, ez nem az a fajta, ami az Indian Fourt jellemzi, picit elmebetegebb.
